Idén első táskákat is használtam, amiket a villára rögzített csomagtartókon szállítottam. A tavalyi túrán jól megpakolt hátsó traktus körülményessé tette a fölfelé haladást, a kitettebb emelkedőkön nemegyszer ágaskodott az eleje a kerékpárnak. A súlyeloszlás rendkívül fontos, s bár eleinte szokatlanná teszi a manőverezést az első táska, rövidesen rááll a biciklis, ráadásul a plusz helyek a nagyobb felületű, könnyebb cuccok tárolását is kedvezően befolyásolják.

Attól függően, hogy mennyi pénzt kívánunk költeni, széles spektrumon mozog a szállítandó dolgok együttese, az ’egy kulacs bankkártyával’-tól, a többhavi hideg élelem transzportig. Amire költhetünk útközben, az a szállás, az evés, a bicikli, (tömeg)közlekedés és az egyéb dolgok, amibe beletartoznak a belépők, a szórakozás és hasonló műfajok, már ha nem viszünk mindent magunkkal.

Gondoltam előzetesen, hogy a hegyekre jó lesz a meleg ruha, viszont általában olyan hőség volt, hogy csak a topon és lefele gurulva használtam hosszúujjút, de például újságpapírral majdhogynem helyettesíthető a fölső. A kettő közül az egyik polárt csak azért használtam, mert nálam volt, de egy softshell/polár felső, egy hosszú nadrág (inkább aláöltözős) bőven oké, egyszerű esőkabát és egy jó széldzseki remekül kisegít. Szóval ruhából a minimumot, egy szett nem biciklis nyári szerkót elég pluszban cipelni, inkább a biciklizéshez legyen váltóruha, ha körülményes lenne a folyamatos mosás. A sátor-derékalj-hálózsák, a tisztálkodás kellékei és konyhaeszközök úgyis megdobják a tömeget és foglalják a helyet. Nehéz könyvet megint nem volt túl sok értelme vinnem, még ha praktikusnak is találtam az indulás előtt.

A túrán csak sátraztam, tizennyolc vadkemping, három fizetett sátorplacc. A háromból az első, főleg az elcseszett körülmények miatt, így utólag, teljesen feleslegesnek tűnt. Az árak többnyire 15 € körül vannak, ehhez jön még az extra szolgáltatás (mosás, szárítás, net), ha igény van rá. Hetente egyszer jó érzés letusolni nyáron, de a hideg patakok is pompásak tudnak lenni, kiegészítésként meg ott a nedves törlőkendő, amivel egy minimálkomfortot bármikor elér az ember. Legextrémebb szállásnak egy alagút utáni füves terület bizonyult, két szalagkorlát között.

Én, rendszerint, úgy három-ötnapnyi kaját viszek, tartalék tápanyagként, gázfőzőt edénnyel, és útközben vásárolok főzésnek valót, egyszerű hideg étket, vagy (gyors)éttermi meleg kosztot. Ha megadom a módját, akkor szeretem a gasztrózást, kikérni mellé egy jó sört, vagy kettőt.

A munkavégzéstől függően számolhatunk a kalóriákkal. A nagy emelkedők, hosszú etapok, nehéz csomagok szállítása több energiát igényelnek, ezért egy intenzív Alpok-túra több fogyasztással fog járni, mint egy ideálisan elnyújtott alföldi tekerés. Nem figyeltem, hogy átlagosan mennyit fogyasztottam per nap, azért bírtam enni, legalább a dupláját a normál fejadagnak. A fogyás így is nehezen elkerülhető, néhány kilótól könnyedén megszabadultam én is.

Napközben a folyamatos frissítés nagyon fontos, ilyenkor a fehér kenyér, mint gyors szénhidrátforrás, olajos magvak, vitamindús zöldség/gyümölcs/koncentrátum, húsforrás a legjobb. A tonhalas rizs, egyáltalán a rizs valami mással pedig rendkívül jó. Lehet kapni egy csomóféle energiaszeletet, vitamint, sok mindent, kis tömegük, tartalmuk miatt hasznosak tudnak lenni ezek is.

A bicikliszereléshez alapszerszámokat célszerű vinni magunkkal, a defekt valószínűsége időarányosan növekszik, a magas páratartalom, eső után olajozás, takarítás szükségeltetik, a rázkódás, vagy egyszerűen csak a hosszú út pedig koptatja, nyújtja, deformálja az alkatrészeket, simán előfordulhat, hogy újra be kell állítani, kicserélni ezt-azt. Nagy gond esetén azért a szerviz is játszhat, nyugaton bőven találni. Szerencsére erre nem kellett költenem.

Előfordul, hogy szállítani kell magunkat és a biciklit, nálam ez volt, egye, Torino és Udine között, erről egy egész bejegyzést beiktattam. Az egyéb dolgok költséghalmaza pedig nagyjából üres maradt (némi teázás, sörözés), de hisz egy efféle teljesítménytúrán a tekerés szépen kitölti a napot. Igen, jó ez, de egy korábbi indulással kulturálisabb műveletet is végre lehetett volna hajtani.

Összességében olyan 110.000 Ft volt a túra költségvetése, ami napi 5.000 Ft, köszönhetően a kempingeknek, a pizzáknak (7.50- 9.50 € között), éttermi söröknek (2-4 €). Ennél lehet jóval olcsóbb is, viszont a nagy energiafelhasználás utánpótlást von magával, és nagyobb hajlamot a sűrűbb és jó minőségű étkezésre, ami növeli a költségeket. És üres kézzel nem illik hazajönni, még ha ez egy hajósi kitérővel is jár.